Ez nem az én egyszerűsített kenyérötletem, de érdemes kipróbálni, nincs vele macera.

Dagasztás nélküli kenyér.

   Ennek a kenyérreceptnek az egyik lényege, hogy a tésztát nem kell dagasztani, viszont hosszú ideig kell keleszteni (min.12 óra). A másik pedig, hogy először lefedve kell sütni, és csak azután fedő nélkül.
 Nagy előnye, hogy alig van vele munka, az eredmény mégis fenomenális. Íme!

 Hozzávalók:

 3 csésze kenyérliszt BL80-as (2.5dl/csésze)
 Másfél teáskanálnyi só
 Bő 1/4 teáskanálnyi instant, vagy 1/8 kocka friss élesztő
 1/2 teáskanál cukor
 Másfél csésze langyos víz

 Előkészületek:

 Minimum 12 órával a tervezett sütés előtt, előveszek egy nagy keverőtálat. A lisztet, sót, cukrot, instant élesztőt beleteszem és elkeverem. Ezután hozzáöntöm a vizet, és egy kanállal összekeverem. Nem kell nagy ügyet csinálni belőle, elég, ha csak lazán, pár kavarással összeforgatjuk. Állagra, nagyjából úgy kell kinéznie, mint egy sűrűbb nokedlitésztának. Letakarom, és félreteszem.

 Elkészítés:

 Tizenkét óra elteltével, előveszem a tálat, és ha minden jól ment, akkor van egy nyúlós, ragadós, hólyagos megkelt tésztám. Fogom a tálat, és belenyúlva, a szélét, befelé hajtogatva, körbe-körbe haladva, áthajtogatom a tésztát. Ezután egy órára megint félreteszem pihenni.
 Eközben előveszek egy jénai-tálat, aminek fedele is van (bármilyen fedővel rendelkező fém, vagy cserép sütőedény alkalmas). Ennek a tésztamennyiségnek, a másfél-kétliteres, kerek,. vagy ovális jénai a legpraktikusabb.
 A jénait beteszem a sütőbe, és 250 fokra előmelegítem, 20-30 perc alatt.
 Amikor már biztos, hogy a sütő teljesen felforrósodott, kiveszem a jénait, egy kevés lisztet szórok bele, és a tésztát belefordítom a keverőtálból, ha minden igaz, kb. félig tölti meg az edényt, visszateszem a fedőt, beteszem a sütőbe, és 35 percig sütöm. Azután leveszem a tetejét az edénynek, és még 20 percig sütöm.
 Mikor kész, kiborítom a tálból, egy konyharuhába tekerve, egy rácsra téve hagyom hűlni.

 Tippek, ötletek:

 Ez egész, "dagasztás nélküli kenyér" őrület, a New York Times online kiadásának, főzős videó-mellékletével indult és söpört végig a gasztroblogokon.

 Más blogokon írták, hogy a liszt egyharmadát, helyettesíthetjük teljes kiőrlésű liszttel, vagy más bioliszttel is, hogyha egészségesebb kenyeret szeretnénk.
 Ha esetleg nem kapnánk BL80-as lisztet, a bioboltokban, vagy a nagyobb élelmiszerboltok biorészlegén kapható 100% búzasikér, abból tegyünk a sima lisztbe, egy evőkanálnyit.

Ez a kenyér önmagában is rendkívül finom. A hajszálvékony
leírhatatlanul ropogós héj, és a levegős-lukacsos, puha, mégis
rugalmas, lángosszerű belseje, egyszerűen ellenállhatatlan.

A zacskós pudingokon ott a leírás, hogy aszongya, keverük ki egy kis tálban a pudingport csomómentesre egy kevés tejjel,cukorral a maradék tejet forraljuk fel, öntsük bele a keveréket...Minek? Sok mosatlan a vége.

 Fogok egy kislábast, bele a pudingpor, cukor, pici tejjel összekeverem, folyamatosan adom hozzá a többi tejet, és főzöm, ugyanabban a lábasban. A legfontosabb, hogy amikor a massza buggyan már, akkor legalább egy percig még forraljuk állandó keverés közben-ekkor lesz a megszilárdult puding igazi állagú.

Kis pudingostálkák alját és oldalát kirakom háztartási keksszel, néha egy kis gyümölcsöt is,beleöntöm a pudingot- mire megszilárdul a keksz is megszívja magát. Tejszínhabbal esszük.)

Na, a vadas. Kedvenc kajám, de klasszikusan elkészítve nagyon macerás meg sok edénnyel jár.

Vasárnapi komplett ebédként készítem, meg nem is ragaszkodom a marhahúshoz, jó az sertéskarajból meg combból is, úgyis a mártás a lényeg.

Felteszek egy nagy lábas húslevest szeletelt húsokból, sok répával, fehérrépával, zellerrel, teszek bele 1-2 káposztalevelet is,hagymát meg ami gezemücét még találok, oszt főződjön magától, nincs vele macera.

Pár óra múlva kiveszek egy csomó főtt zöldséget, botmixerrel ledarálom, bele egy kis tejföl, mustár, őrölt babérlevél,só, cukor kész.

Ha nincs botmixer, jó egy villával összetörve is.

Ehetem a jó gazdag levest, utána a főtt húst kiszedem, kifőtt csőtésztára teszem, ráöntöm a mártást, mehet befele.

Beleuntam a túl bonyolult időtrabló receptekbe, ami főleg mosogatnivaló termelésből áll meg időtrabló tűzhely mellett ácsorgásból, kelesztési időkből meg tésztapihentetésből, utálom, hogy nem lehet kinyitni a sütő ajtaját piskótasütéskor, meg előmelegíteni kell a sütőt, meg hogy ha kelt tésztával dolgozunk, akkor fülledt meleg legyen a konyhában, különben összeesik a tészta.Frászt.Bebizonyítom, hogy ennél egyszerűbben és lazábban is lehet gasztrózni és a végeredmény finom.

Kezdésnek egy tuti rántotta, 2 perc alatt kész, nem kell bele hagyma, sok mosogatnivaló sem jár vele.Kell egy teflon serpenyő, kevés olaj, tányér, só, tojás fakanál, slussz.

A tojásokat a fakanállal (!) lazán felverem, épp csak a sárgája szétmenjen, a fehérjét ne verjük habosra, sózom.Az olajat a serpenyőben felforrósítom- nagyon-majd bele a tojást. A lényeg, hogy ne keverjük.Amikor a teteje is kezd szilárdulni, akkor a fakanállal alányúlunk és egy darabot átfordítunk, majd így tovább cikkenként. Mire körbeérünk, kész is a finom remegős lágy, helyenként fehér rántotta. Hozzá puha kenyér, újhagyma vagy retek meg egy pohár tej:)

Ez a tojás sokkal jobb mint a keményre sütött agyonkevert morzsalékos rántotta.